"A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában."
Amerikai Termelékenységi és Minőség Központ
Evans 1994-es definíciója szerint "a benchmarking jó kezdet az üzleti gyakorlat megújításához". A benchmarking olyan speciális elemző-értékelő gyakorlat, amely a hasonló terméket gyártó, illetve hasonló vásárlói réteggel rendelkező cégekkel történő összehasonlításon alapul. A mérések középpontjában általában az idő, a költség és a minőség áll, de egyéb szempontok széles skálájából lehet még tényezőket választani. A benchmarking nem fog automatikusan egy jobb üzletmenetet eredményezni, de nagy hatékonysággal világítja meg azokat a területeket, amelyeket fejleszteni kell.
A "benchmark" kifejezés először a TQM (Total Quality Management) környékén bukkant fel a minőségfejlesztéssel összefüggésben, ahol a "saját üzleti területén legjobb" teljesítményt jelölte. A benchmarking kifejezés ma már gyakorlati ismeretszerzést, másoktól való tanulást, tudatos információszerzést jelent.
Célja:
- A benchmarking folyamatának jellemzése, hasznosságának bemutatása,
és annak leírása, hogy miként használhatják egyes vállalatok teljesítményük
javítása érdekében.
Mikor/hogyan alkalmazzuk: - Az eszköz a benchmarking témájának kifejtésére és az alapkoncepció átadására használatos, annak érdekében, hogy a vezetés megérthesse az adat összehasonlítás értékét és alkalmazhassa azt a jobb teljesítmény elérésére. Hasznos még értékesítési eszközként tanácsadók számára, felkeltve ezzel a potenciális ügyfelek érdeklődését az átszervezési / revitalizációs szolgáltatások iránt.
- A benchmarking felsővezetési feladattá vált, mivel olyan objektív
módon létrehozott információval szolgál, amely a vezetők segítségére
van annak megállapításában, hogy "hol tartanak" a versenytársakhoz képest.
Olyan adatsorokba enged betekintést, amelyek tartalmaznak például:
- pénzügyi összehasonlításokat
- a személyzet funkció-, típus-, vagy hely szerinti besorolását
- fejlődési ciklusokat
- minőség- és szolgáltatásbeli teljesítményt.
- A benchmarking olyan információval szolgál, amely betekintést enged a fennálló hiányosságokba és ezáltal elősegíti a kívánt célok elérését. Az értékesítési stratégiák, szervezés, költségek, befektetések és hasonló jellegű feladatokra tett fejlesztési és változtatási javaslatok alapját képezi - a "felzárkóztatás" érdekében.
- A legtöbb vállalat egy fokkal feljebb kíván lépni jelenlegi pozíciójához képest - ugyanakkor fél, hogy egy fokkal lejjebb is kerülhet. A benchmarking segítségével megismerhetővé válnak a teljesítményben, irányzatban és a "bevált módszerek"-ben mutatkozó különbségek, ugyanakkor a vezetőséget is cselekvésre ösztönzi.
- Mindent összevetve, a benchmarking segít a vezetőség figyelmét az elvégzendő feladatra irányítani, illetve segítséget nyújt a későbbi helyes stratégiai (és működtetési) döntéshozatalhoz.
- Az összehasonlító adatok kidolgozása céljából végzett felmérések sok éve rendelkezésünkre állnak. Ezek a megközelítések, bár kifinomultságban eltérnek, egy közös elvet képviselnek - adatokkal szolgálnak, melyek segítségével egy vállalat a többi, az adatbázisban szereplő vállalat átlagteljesítményéhez hasonlíthatja sajátját.
Benchmarking módszerek:
Elismerés illeti a Xerox-ot a hagyományos módszertan megváltoztatásáért
és azért, mert új értelmet adott a "benchmarking" elnevezésnek.
- Alkalmazása nemcsak a pénzügyi szektorra és a fizetések, különleges juttatások összehasonlítására korlátozódik, hanem egy javított terméktervezet és gyártás kidolgozására is érvényes, kiválasztva a versenytársak legértékesebb tulajdonságait és szemléletmódját.
A benchmarking előnyei:
- Betekintést enged
- Új látószög - magunkat és másokat tekintve
- Új célkitűzések
- Új módszerek
- A jövő előrevetítése
- Mely területre koncentráljunk, melyek a kedvező lehetőségek
- Lerombolja a "mi vagyunk a legjobbak" tévhitet
Amiért nem sikerül
- Nem eredményorientált
- Homályos célkitűzések
- Megbízhatatlan csoport
- Kirekesztett/beavatatlan részvényesek
- Előzetes tervek hiánya
- A szervezet védekezővé válik
- A vizsgálat hátráltatja a működést
- Adatok félreértelmezése
- Kiindulópont helyett megoldásnak tekintik
Rendszeresen használt adatbázisok
- Csúcsteljesítményű vállalatok
- Világszínvonalú gyártás
- Világszínvonalú beszerzés
- Vezetői gyakorlat a marketing területén
- Pénzügyi vezetés
Összefoglalás: A vállalatnak miért van szüksége benchmarking-ra?
- A vállalat találgathat, de pontosan nem tudhatja, hogy:
- a legjobb vállalatokkal összehasonlítva a teljesítmény egyes fontos területein hová sorolható
- mennyi változtatás szükséges a felzárkózáshoz
- milyen változtatásra van szükség a legjobb teljesítmény elérése érdekében
- Rendszerint a vállalat nagyjából ismeri saját viszonylagos pénzügyi teljesítményét, de nem tudja, hol rejlenek az egyes problémák és kedvező lehetőségek, amely elengedhetetlen jelentős lépések megtétele érdekében.
A vállalat hasznára válik, ha egy új, objektív oldalról
vizsgálják meg és vetik össze teljesítményét a legjobbakkal, erre a benchmarking
a legjobb lehetőség!
További információk a Benchmarkingról
A benchmarking egy másik megközelítési módja
|
Rövidítések jegyzéke
A benchmarking-gal kapcsolatos rövidítések (menedzsment módszerek,
mutatószámok, szervezetek) megtalálhatóak a szótárban.
